A Szólíts a neveden film zenéje igazi művészi remekmű. Luca Guadagnino rendező általában már meglévő zenéket szokott felhasználni a filmjeihez – ez ésszerű választás a költségvetés és a rejtett tehetségek támogatása szempontjából.
A film betétdalai ennek megfelelően a komoly- és a popzene különleges darabjai, kivéve Sufjan Stevens két, kifejezetten a filmhez készített szerzeményét. A filmzene kiemeli a romantika tisztaságát, és plusz jelentéstartalommal ruházza fel az egyes jeleneteket. Figyelemre méltó szempont az, hogy sokakat a drámai tartalom vonzott be a moziba, és mindenki szentimentális kötődéssel távozott onnan. Ennek a kötődésnek a kialakulásához észrevétlenül járult hozzá a film zenéje.
A következő zenei elemzés bemutatja a filmben felhangzó betétdalokat és a hozzájuk kapcsolódó jeleneteket, melyekben a zene nem csupán aláfestő dallamként van jelen, hanem dinamikájával, dalszövegeivel reflektál az aktuális pillanatra és a szereplők helyett mondja ki azok érzéseit.
Ebből készítettem egy kis válogatást a legjobbakból, ami persze szubjektív lista.
1. Psychedelic Furs – Love My Way (Szeretem az utamat)
A Psychedelic Furs 80-as évekbeli angol popot szólaltat meg a pop-rock, a post-punk és az újhullám műfajainak ötvözésével. Richard Butler, az együttes énekese egyszer így beszélt róla:
„ Alapvetően azoknak szól, akik a szexualitásuk miatt rosszul érzik magukat, és azt mondja:„Ne aggódj emiatt.” Eredetileg meleg embereknek írtuk. ”
A cím azt jelenti, hogy szeressük és fogadjuk el magunkat olyannak, amilyenek vagyunk, ami a film esetében utal a homoszexuális, biszexuális és egyéb nem heteroszexuális hajlamok elfogadására.
A heteronormativitás társadalmi normáitól való elrugaszkodásra biztat a dal. Arra késztet, hogy szabadon táncoljunk úgy, hogy közben nem törődünk a problémáinkkal – ez az egyik oka annak, hogy a dal belekerült a filmbe.
Kétszer használják két táncjelenetben, először az ikonikus szabadtéri táncparkett jelenetében.
2. Sufjan Stevens – Futile Devices (Hiábavaló eszközök)
A filmben hallható Futile Devices a Doveman által készített 2017-es remix, amely kifejezetten a filmzenei albumhoz készült. Közel marad az eredetihez, mégis távolibbnak, befelé fordulóbbnak hat. Ez az alternatív indie dal kedves dalszövegei és hangszerei révén éteri érzelmeket áraszt, miközben tökéletesen ábrázolja a szerelem érzését.
A filmben esztétikus képeket fest alá és kiegészíti a történetet azáltal, hogy reflektorfénybe helyezi Elio magányát az Oliverrel való első meghitt együttlét megtapasztalása után.
A „szavak hiábavaló eszközök”
Ez a sor különösen erősen rezonál egy olyan filmben, ahol több nyelv is jelen van — olasz, angol, francia, német —, miközben a legfontosabb dolgok kimondatlanok maradnak, különösen amikor szerelemről van szó, ahol a cselekedetek, a testbeszéd és az érzelmek dominálnak. Itt a csend és a gesztus többet mond, mint a párbeszéd. A szavak hiánya nem kudarc, egyszerűen tény.
3. Sufjan Stevens – Visions of Gideon( Gideon látomásai)
A Visions of Gideon zárja a filmet, és sok néző számára elválaszthatatlanná válik az utolsó képtől. Miután Elio felfedezi, hogy kettejük tragikus sorsa végleg megpecsételődik, jön a szívfájdalom fojtogatóan kínzó érzése.
A film egy 4 perces jelentettel zárul, ahogy Elio térdel és bámul a kandallóba, miközben a „Visions of Gideon” szól, majd legördül a stáblista. A dalszövegek ismétlődnek, főleg az, hogy : „Utoljára szerettelek / Ez egy Videó? Ez egy videó?… ” sorok.
Azt üzeni nekünk, hogy gondolatai a fejében megismétlődnek, felismerve, hogy a sors visszavonhatatlanul lemondásra kényszeríti őt. Talán nem képes megkülönböztetni a képzeletet a valóságtól, mivel a „videó” egy éber álmot sugall – azt az univerzális témát, hogy a szerelem elvakít.
Amikor a záró cím megjelenésekor azt halljuk, hogy „utoljára érintettelek meg”, soha nem akarjuk, hogy ennek az érzésnek vége legyen.
