A Szólíts a neveden egyik legkönnyebben felismerhető helyszíne Cremában található: az a boltív alatt húzódó ajtó, a helyi újságárus mögött, ahol Luca Guadagnino Eliót és Olivert az egyik legintimebb beszélgetésükbe helyezi.
Elio: „Örülsz, hogy idejöttem?”
Oliver: „Ha tehetném, megcsókolnálak…”
Az évek során ez az ajtó csendes zarándokhellyé vált azok számára, akik felkeresték a forgatási helyszíneket. Nemrég azonban egészen más okból került a figyelem középpontjába: graffiti jelent meg a felületén.
A „Peaches” közösség — a film nemzetközi rajongói közössége — több tagja is csalódottságának adott hangot a rongálás miatt. Nem azért, mert a helyszín figyelmet kap, hanem azért, ahogyan ez a figyelem megnyilvánult.
George Tower, a közösség régóta aktív tagja, közvetlenül is megosztotta gondolatait, valamint fényképeket küldött, amelyek dokumentálják az ajtón megjelent változásokat.
A szeretet szimbólumától a tisztelet sírkövéig
Tower szerint az eset nem volt egyedi. Már 2021 áprilisában is megjelent egy fénykép a Call Me by Your Name Global Facebook-csoportban, amelyen az ajtón egy kisebb graffiti volt látható. Akkor attól tartott, hogy ez másokat is hasonló lépésekre ösztönözhet.
Az aggodalom később beigazolódott.
Egy barátja nem sokkal később újabb képeket küldött neki további jelekről. Minden egyes új beavatkozással az ajtó egyre távolabb került attól, ahogyan a filmben láthattuk — már nem egy megőrzött filmes pillanat részlete volt, hanem egy fokozatosan átalakított felület.
Tower számára a probléma nem maga a rajongás volt, hanem az a pont, ahol az elismerés fizikai beavatkozássá válik.
Vendégként Cremában
Saját cremái látogatására visszatekintve Tower felelősségérzetről írt. Úgy fogalmazott: amikor valakit befogad egy város — és olyan terekbe enged betekintést, amelyek a helyiek mindennapjaihoz tartoznak —, az együtt jár azzal a kötelességgel, hogy mindent úgy hagyunk, ahogyan találtuk.
Szerinte az a késztetés, hogy valaki „nyomot hagyjon maga után”, mindig másodlagos kell legyen a hely és az ott élők iránti tisztelettel szemben.
Egy tágabb probléma
A beszélgetés hamar túllépett az ajtó esetén. Tower más, a filmhez kötődő helyszíneket is említett, köztük a Fontanile Quarantinát, ahol fába vésett monogramok és egyéb károsítások jelentek meg.
Számára az alapelv változatlan maradt: a rajongás nem jelent felhatalmazást.
„Cremának minden joga megvan ahhoz, hogy ezeket a helyeket úgy őrizze meg, ahogyan szeretné” — írta.
„Nem kellene idegenek által megváltoztatva látniuk őket.”
Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az ilyen tettek nem a közösség egészét képviselik — ugyanakkor hatással lehetnek arra, hogyan tekintenek a rajongókra összességében.
„Mi, Peaches,” — zárta sorait — „sajnáljuk.”
