A Szólíts a neveden egyik legbeszédesebb helye Elio szobája. A falakon látható poszterek nem véletlenszerű díszletek: sokat elárulnak arról a kulturális világról, amelyben felnőtt. Zene, film, művészet és európai kultúra veszi körül — mindez pedig finoman beépül a film hangulatába.
Sebesült ember (L’Homme Blessé, 1983)
Elio szobájának egyik legfeltűnőbb utalása a Patrice Chéreau rendezte francia film, a L’Homme Blessé plakátja. A filmet mindössze néhány héttel az előtt mutatták be, hogy a Szólíts a neveden története játszódik. Egy tizennyolc éves fiú történetét követi, akinek egy másik férfival való találkozása fájdalmas szexuális ébredéshez vezet.
A L’Homme Blessé a maga idejében szokatlanul nyíltan beszélt a queer vágyakról és az érzelmi bizonytalanságról. Chéreau később úgy fogalmazott, hogy a film kevésbé a szerelemről, sokkal inkább a megszállottságról, a sebezhetőségről és az önazonosság kereséséről szól.
Nehéz elképzelni, hogy ez a plakát véletlenül került volna Elio falára. Inkább azt sugallja, hogy érdeklődése jóval túlmutat a könyveken és a klasszikus zenén — vonzza az érzékenyebb, provokatívabb európai filmművészet is.
Robert Mapplethorpe (1983)
A falon egy másik figyelemfelkeltő kép Robert Mapplethorpe 1983-as kiállításának plakátja, amelyet a New York-i Robert Miller Galéria számára készítettek.
Az 1980-as évek elejére Mapplethorpe már ismertté vált olyan fotóiról, amelyek a szexualitást, az identitást, a vallást és a férfitestet sokak számára provokatív módon ábrázolták. A plakáthoz használt kép részben abból a híres fotóból merített ihletet, amelyen Patty Hearst a Symbionese Liberation Army emblémája előtt áll 1974-es elrablása után.
Ez a háttér a plakátnak egy plusz jelentésréteget ad. Nemcsak a lázadás és az identitás kérdését hozza be, hanem azt is, hogyan alakítjuk vagy éppen játsszuk el önmagunkat mások előtt. Pontosan olyan témák ezek, amelyek nagyon jól illenek Elio világához.
A plakát ezért nem egyszerű díszletnek hat. Inkább annak a jele, hogy a Perlman-házban a kortárs művészet, a politika és az önkifejezés ugyanúgy része a mindennapoknak, mint a könyvek vagy a zene.
Bayreuth: Ville de Richard Wagner
A Bayreuth-plakát Elio neveltetésének egy másik oldalát mutatja meg: azt a kifinomult, erősen európai kulturális közeget, amely körülveszi a Perlman családot. Bayreuth Richard Wagnerhez kötődő német város, és az évente megrendezett Wagner Fesztivál a klasszikus zene egyik legismertebb eseménye Európában.
A szobában látható modernebb, provokatívabb plakátokkal szemben ez a darab sokkal közvetlenebbül kapcsolódik magához a házhoz és annak hangulatához. A zene ugyanis végig jelen van a filmben: Elio egész nyáron zongorázik és gitározik, Oliver pedig szinte azonnal belép ebbe a világba, amikor Bachról és klasszikus zenéről kezdenek beszélgetni.
A plakát azt a kozmopolita neveltetést is tükrözi, amelyet a film újra és újra finoman érzékeltet. Elio természetesen mozog a nyelvek, az irodalom, a zene és a különböző európai kulturális hatások között. Egy francia nyelvű plakát egy német zenei fesztiválról egy olasz villa falán teljesen természetes részlete ennek a világnak.
Guadagnino egy interjúban arról is beszélt, hogy a film zenéje tudatosan a szereplők családi hátterét és neveltetését tükrözi — ezért hat ennyire odaillőnek ez az apró részlet Elio szobájában.
- Bayreuth poster (1930) — Flickr Commons
https://www.flickr.com/photos/jumborois/3162483507/ - L’Homme Blessé (1983) poster — IMDb
https://www.imdb.com/title/tt0084085/ - Robert Mapplethorpe exhibition poster (1983) — Sweet Books
Patty Hearst reference image — Encyclopaedia Britannica / Everett Collection
https://www.britannica.com/biography/Patty-Hearst - Film stills © Sony Pictures
