Szólíts a neveden_könyvek

A Szólíts a neveden központi témáinak megjelentése: mi rejlik a részletekben?

A filmekben látható kulturális kellékek (díszlet, jelmezek, zene stb.) egyfajta közvetítő szerepet töltenek be, segítenek megérteni a történetet, betekintést adnak a szereplők gondolatvilágába, és felhívják a figyelmünket az adott helyszín kulturális értékeire.

Szólíts a neveden  című könyv/film főbb témái:

igy futottam anyatokkal
  • a kettősség,
  • a rejtőzködés,
  • a szexualitás
  • és a vágy, melyek számos ilyen kulturális kellék segítségével jutnak kifejezésre, és válnak hangsúlyossá a történetben.

 

A kettősség

Gyakran látunk olyan jeleneteket a filmben, ahol a szereplők könyvet olvasnak. Ezek a könyvek egytől-egyig valamilyen módon tükrözik a saját életüket, identitásukat, szexualitásukat és vágyaikat.

Az egyik jelenetben Oliver Stendhal Armance című  könyvét tartja a kezében. A  regényt  André Aciman is említi a könyvében.  Az írás Octave történetéről szól, aki beleszeret unokatestvérébe, Armance-ba. Akárcsak a film témája, ez is a kettős nemi identitással foglalkozik. Az Armance  című könyvet  két, egymásnak ellentmondó, Olivier  című regény ihlette  (az egyiket Claire de Duras hercegnő, a másikat Hyacinthe Latouche írta). Valójában Stendhal eredetileg a hősét Olivier-nek nevezte, ám a nevet a kiadója tanácsára megváltoztatta, hogy elkerülje az Olivier körüli esetleges viták újbóli kialakulását.

Octave egy súlyos baleset következtében impotenssé válik. Számos kommentátor azt feltételezte, hogy impotenciája csak a homoszexualitásának a leplezése volt

André Aciman azt írta, hogy az Armance  az egyik kedvenc története. A regény jelentőségét a filmben nemcsak a nevek, hanem Octave és Oliver életének hasonlósága is adja. Sőt, a filmben látható, hogy Oliver ezt a könyvet tartja a kezében az első, Elióval töltött éjszaka után, mert kétségei vannak, hogyan érezte magát Elio, és azon tűnődik, vajon  tévesen értelmezi-e  Elio viselkedését. Tommaso Mozzati, a  Szólíts a neveden című cikkben azt írja:

A könyv hősét,  Octave-ot Stendhal impotensnek írja le, mind temperamentumának (önkontroll nélküli ember), mind a szexuális szenvedély szempontjából. Ezért az Armance jelenléte a filmben ellenpontnak tekinthető az erotikus jelenetekre vonatkozóan, eltérő fényt vetve rájuk.

Stendahl_Armance

A rejtőzködés témája

A kettősség mellett a rejtőzködés témája is megjelenik a könyvben/filmben, különböző formákban. Ez a témája annak a novellának is, amelyet Elio anyja, Annella olvas fel a francia nyelvű elbeszélésből, a Heptameronból, amelyet Navarrai Margit írt. A Heptameron történetének nagy része a szerelemről, a vágyról, a hűtlenségről és a szexről szól. Elio fejét az anyja ölébe hajtja, aki egy hercegnőbe szerelmes lovag történetét meséli el neki.

Azt mondja:

„Egy jóképű fiatal lovag őrülten szerelmes volt egy hercegnőbe, aki viszontszerette őt, bár ebben még maga sem volt teljesen biztos. A köztük virágzó barátság ellenére, vagy talán éppen ennek a barátságnak köszönhetően, a fiatal lovag annyira félénk, és nem tudja szavakba önteni érzéseit, nem bírja magát rávenni, hogy szerelmet valljon a hercegnőnek. Egyik nap aztán megkérdezi a hercegnőt: Mondjam ki, vagy haljak meg?”

Könnyű észrevenni a párhuzamot a lovag és a hercegnő, valamint Elio és Oliver története között. Elio a lovag, Oliver pedig a hercegnő.

Navarro_Heptameron

A vágy és szexualitás

Egyszer Marzia megkérdezi Eliótól, miért olvas könyveket, mivel ő úgy gondolja, hogy azok, akik könyveket olvasnak, elrejtik, hogy kik is ők valójában. Elio azt kérdezi tőle, vajon Marzia is rejteget-e előle valamit. Marzia elmondja, hogy olvasta Antonia Pozzi verseit, amelyet a fiú adott neki.

Mint a film többi könyvében, itt is tükröződnek az eddig említett fő témák. Antonia Pozzit az egyik legnagyobb olasz költőnek tekintik. Gimnáziumi évei alatt beleszeretett a nála 18 évvel idősebb latin-görög tanárába, aki viszonozta az egészen fiatal lány érzéseit. Mindebből mégis boldogtalan szerelem lett: a lány apja az összes lehetséges módon akadályozta Antonia szerelmét és jövendő házasságát.

A kispolgári származású gimnáziumi tanár az apa szemében feltehetően nem volt elég előkelő egyetlen imádott lánya számára. Mivel a lány mindennek ellenére őszintén szereti az apját, nem mer ellenszegülni, így a néhány évig még tartó kapcsolatnak vége szakad – a lány öngyilkosságot kísérel meg, de megmentik.

Luca Guadagnino producerként készített egy filmet a költőről, Antonia  címmel  (2015) amelyet  Ferdinando Cito Filomarino rendezett.

Pozzi_Parole

A filmben szereplő összes könyv listája:

  • Pearl S.Buck-Dragon Seed (Sárkányok ivadéka)
  •  Diabolik képregények
  •  Marguerite de Navarre-The Heptameron
  •  Stendahl-Armance
  •  Antonia Pozzi-Parole
  • Joseph Conrad- Heart of Darkness (A sötétség mélyén)
  • Edgar Allan Poe- Selected Writings (Válogatott művek)
  • Heraclitus- The Cosmic Fragments (Kozmikus töredékek)
  • Dacia Maraini-L’eta del malessere (A rossz közérzet)
  • Ken Follet-Eye of the Needle (Tű a szénakazalban)
  • Michael Korda-Queeni
  • Isaac Asimov-Casebook of the black Widowers (A fekete özvegyek klubja)

Forrás:

http://dichotomy-of-irony.blogspot.com/2018/03/call-me-by-your-namethe-anatomy-of.html

http://www.konyv7.hu/magyar/menupontok/felso-menusor/online/antonia-pozzi-centenariumara

 

Oszd meg másokkal

Kapcsolódó

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük